Biztonságpolitika

2024. október 21-én, a Stefánia Palotában lévő Pódium Bárban került sor a Biztonságpolitika előadás-sorozat keretében Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, professzor emeritus Washington D.C. – Új NATO-politika vagy a régi folytatása? című előadásra. Az esemény apropója többek között a NATO-t létrehozó Washingtoni Szerződés aláírásának 75., valamint Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója adta. Dr. Szenes Zoltán az alapítás évfordulója alkalmából Washingtonban tartott csúcstalálkozón hozott döntéseket, valamint az azóta történt eseményeket elemezte, foglalta össze.

A csúcstalálkozóra az Andrew W. Mellon Auditóriumban került sor, ugyanott, ahol 75 évvel ezelőtt került sor a Szövetséget megalapító szerződés aláírására, utalva rá és kihangsúlyozva a szervezet hosszú történetét. A jelenlegi biztonsági környezet bonyolult és volatilis. a Szövetség európai határai mentén szinte végig potenciális és valós fenyegetésekkel egyaránt kell számolni – kezdve az észak-afrikai államok instabilitásával, a folyamatosan eszkalálódó arab-izraeli konfliktuson át a mai napig tartó orosz-ukrán háborúig. Ezek mellett olyan belső faktorokkal is kell számolni, mint a közelgő egyesült államokbeli elnökválasztás, melynek hatása a NATO jövőjét befolyásolhatja.

Mindazonáltal sor került a főtitkárváltásra is, a tisztséget Jens Stoltenbergtől Mark Rutte volt holland miniszterelnök vette át. Az új főtitkár beszédében kiemelte az orosz-ukrán háború lezárásának, a transzatlanti kapcsolatok fenntartásának, az indiai-csendes-óceáni kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, valamint az Oroszországgal való hosszú távú együttélés szakpolitikájának kialakítását.

A csúcsértekezlet megerősítette a 2022-es madridi csúcson elfogadott stratégiai koncepciót, melynek víziója a demokratikus értékek védelme, valamint a NATO fennmaradása, mint a szabályokon alapuló nemzetközi rend védőbástyája. Ennek érdekében a hangsúly a Szövetség nukleáris elrettentésének megerősítésén, az új NATO haderőmodell (800 000 fő készenlétben állása több hullámban) megvalósításán, valamint a „nyitott ajtó” politikájának fenntartásán (Ukrajnát is beleértve) és erős partnerségek ápolásán van a hangsúly.

Ukrajna támogatására külön hangsúlyt helyeztek a mostani találkozón is, többek között döntés született a NATO főtitkár fő képviselőjének Kijevbe akkreditálásáról a koordináció és együttműködés további elmélyítésének érdekében, valamint politikai jelzésként az Ukrajna melletti elköteleződés kapcsán. Azonban egyre szaporodnak a kérdések Zelenszkij ukrán elnök béke/győzelmi tervével, valamint a konfliktus jövőjével kapcsolatban.  Az ukrán elnöki koncepció  kulcselemeit az ország meghívása a NATO-ba, a háború áthelyezése Oroszország területére, valamint a további orosz agresszió elrettentése képezi nemzetközi garanciák révén. Az eszkalációs félelmek folyamatosan fennállnak, mint például észak-koreai csapatok bevonása a háborúba, Kína Oroszországot támogató stratégiai partnerségének erősödése, de a háború elhúzódása miatt  törésvonalakat alakultak ki az Európai Unió országaiban és az USA-ban is. Ukrajna NATO-tagsága kapcsán felvetődött az ország felvétele a területi egység megvalósítása nélkül (területi engedményekért cserébe béke és NATO-tagság), hasonlóan ahhoz, ahogyan a hidegháború alatt az NSZK vált a Szövetség tagjává. Az  ukrán fél azonban ragaszkodik a teljes szuverenitás helyreállításához, de nem ismert Oroszország véleménye sem a nyugati politikai és szakmai körökben felvetődő béke-elképzelésekről.

Washingtonban megerősítették az euro-atlanti térség védelmével és az elrettentéssel kapcsolatos terveket, fő figyelmet az új NATO haderőmodell megerősítése kapott.  A szövetség Európa keleti védelmét egy előretolt, háromlépcsős koncepció mentén szándékozik megvalósítani, mely összesen 800 000 embert mozgósítana differenciált készenléti követelményekkel (100 000 fő 10 nap, 200 000 fő 10-30, 500 000 fő egy-hat hónap alatt lesz kész harci bevetésre).  Az új védelmi terv nagy mértékben hasonlít a hidegháborús előretolt védelmi stratégiára, csak ahhoz képest jóval keletebbre helyezkedik el, illetve a védelmi feladatokat most a  hadtestek helyett dandárharccsoportok fogják ellátni. Mindezt hosszú távon, fenntartható módon tervezik megvalósítani a tartós elrettentés és védelem megvalósítása érdekében az orosz fenyegetés ellenében.

Hazánk a szövetségi kötelezettségeknek a védelmi költségvetése növelésével, a Magyar Honvédség fejlesztésével, valamint a NATO többnemzeti harccsoport (MN BG) magyarországi feladatellátásával kapcsolatos feltételek megteremtésével tesz eleget.
Összefoglalva a NATO jelenlegi célja a közös védelem és elrettentés megerősítése a hagyományos és hibrid fenyegetésekkel szemben, Ukrajna segítése és Oroszország elrettentése, kapcsolatok erősítése a csendes-óceáni partnerekkel, valamint a berendezkedés a hosszú távon fenntartható, hiteles védelemre.

Az előadás végén a hallgatóság kérdéseire adott válaszok után Dr. Szenes Zoltán társasági érmet (coin) kapott a rendezvény házigazdájától, az MHTT Biztonságpolitikai Osztály elnökétől, Dr. Mező András alezredestől.

FOTÓK: